Tiramisú

Mindig is tudtam, hogy a bögrések többre is hivatottak, mint 5 perces (elkészítési és elfogyasztási időt is beleszámolva) nasiknak. Jó, arra rájöttünk, hogy bazi laktatóak, így felérnek egy komplett reggelivel (igen, a "makrói" is), könnyű őket ide-oda szállítani magunkkal, ha tudjuk, hogy nem juthatunk adott helyen az igényeinknek megfelelő kajához... Szóval szuperség, az alap ízeken túllendülve mára igyekszem egyre újabb funkciókat is találni Nekik. Azon felül, hogy a múltkori vadashoz "jaj, mi legyen a köret" kérdésen lazán túljutottunk egy bögrés knédlivel, már egy héten belül érkezett az újabb megihletődés (:D): tiramisu(ú?). Azt mindenki szereti.

Rózsaszín napok

Valahogy azok közé a lányok közé kell soroljam magam, akiket el tud bűvölni valami rikító pink-szín. De csak néha, és nem, nem a doktor szöszis jellegű ruhadarabokról van szó... Hanem amikor valami (például egy süti) látványa majdhogynem felér magával az ízélménnyel. Mondhatni jól tudok lakni a látvánnyal, és valahogy elégedettséggel tölt el. Magyarázat? Nincs. Viszont ahogy eme igényem körvonalazódott ma reggel, úgy született meg a "Playboy bögrés". Nem, ez nem paleo, mert a múlt héten kaptunk egy fél doboz vaníliás-málnás-L-karnitinos csaj proteinport. Már egy ideje szemeztem vele, de amikor ma megláttam, hogy málnadarabok is vannak benne... hát gyorsan elfelejtettem, mi minden van a hátuljára ragasztott "apróbetűs" részben és belekevertem a citromos süti tésztájába a nyílgyökérliszt helyett. A jó hír, hogy ezzel jópár pontot csökkent a szénhidrát tartalma, így mindentől függetlenül büszkén összeállíthatom, hogy újabb "fit sütit" hoztam össze. Csak más szemlélet szerint. Persze ezt a gyönyörű, természetes színt nem a fehérjepornak köszönhetjük, de úgy gondoltam, ennyi még belefér :)

Feketeerdei bögrés süti

Ki ne szeretné a jól elkészített feketeerdő tortát? Jól elkészített alatt kell érteni, hogy kellemetesen csokoládés, omlós, a gyümölcs meg valahol az édes és a savanyú között lavíroz.. Meg a krém... Na azt tartsák meg. Legalábbis nekem nagyonnem, hiába imádok minden krémes sütikét, valahogy ebbe az ízvilágba mindig is tolakodó volt az a tejszínhabszerű izé, amivel megspékelték. Mi is az? Mindegy is. Szóval egy egy alternatív és meglehetősen diétás feketeerdő bögrés lett, ráadásul pofonegyszerű. A végén persze az ember mégis megkenné egy kis feketeribizli dzsemmel, de előfordul az is, hogy az összes paleobarát lekvár elfog egyszer csak... és az ember kénytelen lesz üresen enni. *Szipp*

Ez is bögrés - A krémes kurkuma csodája

Részemről meglehetősen kísérletező kedvű vagyok az ízek terén, így nem telt el sok idő eme varázsos fűszer megvásárlása és kipróbálása között sem. Lehet a kézenfekvő megoldás valamilyen húsétel fűszerezése lett volna, de én sokkal influenzásabb voltam annál, minthogy ilyenekkel foglalkozzam.

A megunhatatlan kókusz... kocka?

Első paleo sütijeim közé tartozik a megunhatatlan kókuszkocka: lenyűgözően egyszerű, gyors, meghökkentően alacsony szénhidrát tartalommal. Megvallom, ezen paraméterek alapján azt hittem napokig, hogy mostantól csak ezt a sütit fogjuk enni. Reggeltől estig. (Igen, ez a valóságban azt jelentette, hogy három napig minden nap megsütöttem. Mivel természetesen nyeltük mint kacsa a nokedlit,  "háhá, nuku szénhidrát, jó sok fincsi zsír" felkiáltással.) Aztán persze győzött a kísérletezőkedv, úgyhogy csak kisebb idő elteltével kerülhetett vissza életünkbe -  nagggyon meglepő módon bögrés süti formájában. Milyen kár, hogy nincs kocka alakú tálkánk! Nade, az őszintét megmondva még nem tökéletes a kicsike, legalábbis a prototípushoz képest: szénhidráttartalma (100 grammra vetítve) durván 4x-ese, úgyhogy ezen még dolgozni kell. Viszont kell bele szárazanyag, nem lehet arányítva csökkenteni teljes mértékig. Azt hiszem. Majd kísérletezek még, ígérem :) Persze ez nem jelenti azt, hogy olyan szörnyeteg lenne bögrés barátunk, hiszen számításaim szerint (persze megint elfelejtettem mérlegelni, így nagyon is kábé adatok ezek) így is csupán 10 gr szénhidrát jut 39 gr zsírra. Szóval igen, tök jó lett volna, ha lemérem, mert akkor lenne valami pontosabb fogalmam róla, hogy a zsír tényleg annyi-e, mennyit is szívott fel valójában. Mindent összevetve úgy vélem, egyikünk versenydiétája sem ezen a pár grammon fog állni vagy bukni. Csak én ilyen "kocka" vagyok :) Szeretem a számokat. Kivéve, ha már differenciálszámításokat kell velük végezni, meg mitt'omén, de erről főiskolai matektanárom biztos tudna mesélni. Vagyishát remélem ennyire nem volt maradandó élmény számára... Inkább hagyjuk :) Lássuk a receptet!

Kávés bögre capuccino krémmel

Harmadik alkalommal készítem már ezt a sütit: volt már csokiöntettel, volt kávés töltelékkel készült verzió - ehhez frissen érkezett konjac lisztemből kevertem capuccino krémet.

"Kinder tejszelet"

A fénykép ezúttal (sem) sikerült a legtökéletesebbre, de mentségemre szóljon, hogy már késésben voltam és még csak nem is ezt a sütit akartam elkészíteni, így ő amolyan kis szerény "B terv". Szóval vannak ezek a csudálatos tejdesszertek, amiket a hűtőpultban lehet megtekinteni, elmorzsolni felettük pár könnycseppet, majd a távozás mezejére lépni. Őszintén szólva nekem a maxiking meg a pingui szeletek voltak a kedvenceim - amikor még megtehettem - de megfelelő alapanyagok híján úgy döntöttem, a triumvirátus "legprimitívebb" tagjával, a tejszelettel kezdem.

Csilis csokicsoda

Szóval már egy ideje nagyon birizgálta a fantáziámat az az üveg chili pehely, amit a múltkor vettünk még a sütőtök krémleveshez. Már az "alap" sütiket mind elsütöttem (haha), úgyhogy szükségem volt valami újra... különlegesre...extravagánsra. Tény, hogy az ízkombinációval nem találtam fel a meleg vizet, hiszen már rég létezik a csilis csoki, de kijelenthetem, hogy bögrés sütiben is tökéletesen működik. Nem torokkaparóan csípős, hanem inkább a második-harmadik falat utóízével jön meg a csilivarázs. Állítólag, mert "megrendelésre" készült, úgyhogy én csak az első falat jogán kialakult tapasztalataim nyomán tudok nyilatkozni. Egy szó mint száz, bekerülhet a repertoárba.

Citromos "lemon loaf" bögrés - az abszolút kedvenc

Mindig is rajongtam a citromos ízesítésű dolgokért: kb a 12. szülinapomig mindig a dédi-féle citromtortát kértem, ha fagyit eszem, mindig legalább egy gombóc citromos, az üdítőkből héjastul-mindenestül kiettem az összes citromot, ami az asztaltársaságnak volt... és akkor valamelyik karácsonykor anyukám előállt ezzel a citromos álommal, amit ha jól tájékozódtam, a nyugati világban a starbucksos "lemon loaf" süteményként ismernek. Persze ez a közelmúltig liszttel és porcukros mázzal készült, ezért egy csalfa pillanatig úgy állt a helyzet, hogy új életünkbe már nem hozhatjuk magunkkal. Aztán beindult nálam ez a bögrés-láz, és valamelyik nap (elsőre) sikerült összehoznom a tökéletes, paleo változatát a híres sütinek. Hálelúja! Ennek örömére ma újra elkészítettem :)

Fahéjas csiga

Oké, tudom ez eléggé sekélyesnek fest majd le ez a kijelentés, de ERRE vágytam egy éve. Ami megjegyzem, egy örökkévalósággal ért fel, ha figyelembe vesszük a fahéjas csiga iránti kiolthatatlan szenvedélyemet. Kalória és minden tekintetben eléggé "emberes" adag lett, de egy ilyen éhgyomri-kardiós reggel után mindennemű bűntudat nélkül lecsúszott :) Ketóban kicsit kompromisszumos a fahéj miatt, de (sajnos) továbbra sem klasszikus mindennapi falatról van szó.
Nade lássuk a receptet:

Paleobigyó

Szóval úgy döntöttem, hogy igenis megosztom a világgal… nos, az én kis új világomat. Hogy miért döntöttem így? 

• Mert most, 2015-ben már teljesen elfogadott népbetegség az “online szerepelni vágyás”, úgyhogy hülyének senki nem fog nézni.
• Hogy kiéljem grafomán hajlamaimat
• Hogy ne csak szűk családi körömnek mutathassam meg, mit sütöttem